A vadkempingezésről

A vadkempingezésről igencsak megoszlanak a vélemények, azonban e táborozási forma - főleg a fiatalok körében - egyre népszerűbbé válik.

Az alábbiakban az alábbi cikket ajánlom minden vadkempingezésre vágyó természetjáró figyelmébe.

Sokan gondolják, hogy Magyarországon nem szabad vadkempingezni, pedig az erdõk-mezõk nagy része a törvény szerint is nyitva áll a kaladvágyók elõtt. Miben más a vadregény, mint a kiépített kempingek? Mire kell figyelni, ha nekivágunk a rengetegnek? Ismerje meg a vadkempingezés szabályait, a vadkempingezõk tízparancsolatát.

Sátor, hálózsák, egy okosan megtömött hátizsák és a vadon maga: nekivágott már valaha a világnak a szálláshelyek hosszas böngészése, katalógusok és kempingprospektusok többszöri végignyálazása nélkül? Nekiindult-e a természetnek úgy, hogy nem tudta, hol éri az éjszaka, és aztán patak partján, fák alatt, erdõ szélén sátorozott a semmi közepén? Tilos volna? Sokan hiszik ezt, pedig Magyarországon törvény mondja ki, hogy vadkempingezni mindenkinek joga van. Bár az erdészek, környezetvédõk és kempingtulajdonosok egyaránt rossz szemmel nézik az önálló sátorozókat, sokan esküsznek a vadkempingezésre, mert szerintük az élmény nem hasonlítható egy fizetõs kemping szabályosra nyírt parcelláihoz.


 

Erdõtörvény: amit szabad

Az erdõterület üdülési és sportolás céljából történõ látogatása

részlet a 1996. évi LIV. törvénybõl
80.§ (1) Az erdõterületen - annak rendeltetésétõl függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelõsségére ott tartózkodhat, melyet az erdõgazdálkodó tûrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levõ erdõben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Amennyiben az erdõterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdõgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.
(3) Az erdõterület látogatója az erdei életközösségben, az erdõ talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerû erdõgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdõgazdálkodó köteles tûrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítõlomb állami tulajdonban levõ erdõterületen való gyûjtését.

81.§ Az erdõterület üdülési, illetõleg sportolási célból - a kijelölt út kivételével - nem vehetõ igénybe, amennyiben az
a) az erdõsítés területe, amíg a rajtalévõ faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);
c) az erdõrezervátum területe; továbbá
d) ha az erdõterületre való belépést az erdészeti hatóság erõdvédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetõleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.

82.§ (1) Az erdõgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdõterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetõleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) sportversenyt rendezni.
(2) Az erdõterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetõleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(3) Az erdõgazdálkodó köteles az erdõgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerû használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését.

83.§ (1) Az erdõgazdálkodó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdõterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás
a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint
b) az egyes erdõgazdálkodási munkák végzését
veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdõterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervet is gondozza, az erdõgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelõzõen köteles kikérni e szervezet véleményét.
(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdõgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdõterület egyes részeinek a látogatását, amennyiben az
a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza, illetõleg
b) a vadállományt különösen veszélyezteti.

84.§ (1) Az erdõgazdálkodó az erdõterület egyes részei látogatásának három hónapot meghaladó korlátozását köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett földrészlet vázrajzát és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdõgazdálkodót a törvényben foglalt elõírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

85.§ Aki az erdõterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelõ tájékoztatásról gondoskodni.
 

Mit is jelent: vadkempingezni?

Ha az intereten rákeresünk a vadkempingezés címszóra, honlapok és fórumok tucatjain találjuk szembe magunkat azzal a lehangoló véleménnyel, hogy Magyarországon ilyet mûvelni tilos. Az [origo] érdeklõdésére még a Magyar Kempingszövetség elnöke is teljes meggyõzõdéssel állította, hogy nem szabad a kempingeken kívül sátrazni - ez azonban félreértés. Az erdõtörvénybõl ugyanis világosan kiderül, hogy néhány kivételtõl (a védett és magánterületektõl) eltekintve az erdõkben "üdülés céljából bárki (...) tartózkodhat", és azt "az erdõgazdálkodó tûrni köteles".
A félreértést talán az okozza, hogy ez a szabadság csak 24 órára érvényes, egy napnál hosszabb egy helyben történõ sátorozásra már engedélyt kell kérni. A vadkempingezés tehát nem jelenthet többnapos letáborozást, csak folyamatosan vándorló, mindig új és új helyeken való megállást. Ehhez viszont nem kell fizetõs szállások után kutatnunk, több ezer forintot kifizetnünk minden éjszakára, mivel a vadon mindenkié.
Vadonra fel! ...de miért is?
"Normális, intelligens embereknek nem elég a vadon, aki kicsit is igényes, bemegy egy kempingbe" - mondta az [origo]-nak Réfi Antal, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke. hmmm A fizetõs kempingekben ugyanis lehet tisztálkodni, fõzni, mosni, van vécé és áram is: ezek közül pedig több egyáltalán nem csak kényelmi szempont.
Akkor miért is menjünk a rideg vadonba, ahol a civilizáció áldásaiból csak annyit élvezhetünk, amennyit a hátunkon elbírunk? Talán pont ezért!
"Egészen más dolog nomád körülmények közt kimenni és hallgatni az éji neszeket, ránevelni a gyereket, hogy úgy gyûjtsön fát, hogy másnak is maradjon, úgy gyújtson tüzet, hogy ne maradjon nyoma, ez teljesen más jellegû élmény, mint a fizetõs kempingek viszonylagos kényelme" - magyarázta Szádeczky-Kardoss Géza, a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Benke Rezsõ természetjáró szakosztályának túravezetõje. Hiába van meg minden egy jól kiépített kempingben, ha a természet csendjére vágyunk, azt nem a nagy tömegeket összezsúfoló, zárt kempingekben találjuk meg - tette hozzá.
Aztán persze ott a pénz kérdése is: a kempingszövetség elnöke szerint a sátorozás díja olyan minimális, hogy az szinte nevetséges, és ennek a szempontnak nincs sok köze a vadkempingezéshez. Ennek ellenére azért nem árt észben tartani, hogy például egy balatoni kempingben egy éjszakáért, két fõre akkor is elkérnek 3-4 ezer forintot, ha semmi mást nem csinálunk, csak este felverjük a sátrat, beledõlünk, alszunk, és másnap már megyünk is tovább.
 

Csomagoljunk!

Ha tehát rászántuk magunkat, hogy ingyen és konkrétabb igények nélkül vágunk neki a világnak, az elsõ megmérettetés a pakolás. Aki a kocsit választja, annak könnyebb dolga van, aki gyalog indul, annak nagyobb a kihívás. Egy zsákba kell gyûrni mindent, amire szükség lesz, de persze a szelektálás is fontos, mert minden plusz dekagramm a hátunkat nyomja majd. No nem kell elkeseredni, ha elsõre otthon marad valami, vagy feleslegesen cipeltük egy hétig a félkilós csavarhúzókészletet: a szükséges felszerelésrõl a profi túravezetõknek is 10-12 órását tanfolyamokat tartanak, és még azután is sokszor hiányzik ez-az - mondta Szádeczky-Kardoss Géza.
Ami fontos, hogy indulás elõtt mindent ellenõrizzünk - tanácsolta a vezetõ. Legyen elég cövek a sátorhoz, legyen gáz a gázfõzõben, legyen gyufa a gyufásdobozban: nincs annál bosszantóbb, mint ha használhatatlan dolgokat cipelünk magunkkal.
Használd az erdõt! De meddig?
Persze vadkempingezõként nem csak a hátizsákunkból élhetünk; az erdõ bõségének kihasználása is törvény adta jog. Ha nem védett vagy magánterületen vagyunk (ahol egyébként kempingezni sem szabad), "az erdõgazdálkodó köteles tûrni (...) az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítõlomb (...) gyûjtését". Tûzifát szedni, forrásból vizet venni szintén magától értetõdõen megengedett.
Az erdõhasználatnak azonban vannak korlátai: bár Magyarországon nem jellemzõ, hogy vadkempingezõk tömegei árasztanák el az erdõt, az erdõgazdálkodók és a természetvédõk szerint így is komoly károkat okoznak. "Nem támogatjuk, hogy bárki mindenütt kempingezzen, mert az emberek nem teljesen szalonképesek az erdõben" - mondta az [origo]-nak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivõje. A tapasztalat szerint ugyanis Magyarországon lehetetlen elvárni, hogy a vadkempingezõk magukkal vigyék a szemetüket, ne rakjanak tüzet ott, ahol tilos, ne vágják ki a fiatal fákat, vagyis hogy ne rongálják a környezetet - mondta.
A rossz tapasztalatok miatt sokan szólalnak fel idõrõl idõre a vadkempingezés betiltásáért, hivatkozva a külföldi példákra, ahol a hazainál szigorúbb a szabályozás. Abban Szádeczky-Kardoss Géza is egyetért, hogy a vadkempingezõk többségébõl Magyarországon sajnos hiányzik a környezetbarát szemlélet. Pedig ahhoz, hogy vadkempingezõként még sokáig szabadon kalandozhassunk az országban, be kellene tartani néhány szempontot. A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány programvezetõjével, Kelemen Zoltánnal megpróbáltuk összeszedni, mi is ez a néhány pont.
 

Óvjad, védjed! A jó vadkempingezõ 10 pontja

1. Fokozottan védett területen, természetvédelmi területen és vízmû védterületén ne vadkempingezzünk, mert ezzel nagy kárt okozhatunk a természeti értékekben vagy a terület vízbázisában! Ilyen területeken a törvény is tiltja a sátorozást.

2. A kempingezés közben keletkezõ szemetet vigyük haza még akkor is, ha az erdõben találunk kihelyezett szemétgyûjtõt, mert a túraútvonalak fenntartóinak nincs mindig pénze ezek ürítésére!

3. Vécézéshez ássunk kis gödröt, latrinát, és mindkét fajta szükségünket ott végezzük. Távozás után a gödröt temessük be, ehhez célszerû kis, összecsukható ásót magunkkal vinni.

4. Tûzgyújtásnál figyeljünk a biztonságra - lehetõleg mások által kiépített tûzrakóhelyen rakjunk tüzet, de ha ilyen nincs, a tüzünket rakjuk körbe kõvel, és ügyeljünk, hogy ne kiszáradt fa alatt gyújtsuk meg! Figyeljük a tûzgyújtási tilalmat!

5. Tûzrakáshoz ne vágjunk ki fát, használjunk hulladék fát, lehullott ágakat. A száraz ágakat se törjük le a fákról, és csak annyi tüzelõt gyûjtsünk, amennyi szükséges. 

6. Erdõben ne az eldugott zugokat keressük! Igyekezzünk a kijelölt turistaútvonal közelében felállítani a sátrunkat, mert így kisebb eséllyel okozunk kárt a természetben. Figyeljünk a növényzetre: lehetõleg gyomos területet válasszunk, ahol nem pusztítunk el õshonos növényeket sátorállítás közben.

7. Gondoljunk a helyi emberekre is! A táborhely kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy lakott településtõl legalább 500- 1000 méterre sátorozzunk, mivel az esetleges hangoskodás, nevetés, gitározás sértheti a helyiek nyugalmát.

8. Mosogatásnál kerüljük a vegyszerek használatát: vízitúrán például próbáljunk homokkal mosogatni. Ha ez nem megy, használjunk környezetbarát tisztítószereket, amelyeket a túraboltokban lehet kapni. A mosogatólét se folyassuk szét, vezessük kiásott gödörbe!

9. Romlandó, megmaradt élelmiszert ne hagyjunk hátra gondatlanul, mert ha a romlott ételt megeszik az erdei állatok, elpusztulhatnak. Az ilyen élelmiszert gondosan el kell ásni.

10. Mosakodáshoz ne használjunk szappant, mert az lúgos, és természetes vízbe kerülve kipusztíthatja az érzékenyebb fajokat. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, használjunk túraboltban kapható, semleges pH-értékû szappant, és ne az élõ vízben mosakodjunk! Hordjuk el a szükséges vizet palackokban, és távolabb fürödjünk le, hogy a szappan ne jusson bele a patakba, tóba!

 

Mire figyeljünk még? A "vadon veszélyei"

A vadkempingezésrõl kérdezõsködve az [origo] többször találkozott bizonytalan félmondatokkal a szabadban való sátorozás veszélyességérõl, a rendszeres vadkempingezõk tapasztalatai azonban ellentmondanak ezeknek. Mert mitõl is kellene félni, ha nem bolygatjuk a természetet? Vadállatoktól? "Mondjon nekem egyetlen vadállatot Magyarországon az emberen kívül!" lol - vonta meg a vállát a felvetésre Szádeczky-Kardoss Géza, aki szerint a félelem teljesen alaptalan. Emberek pedig nem járnak a természetben éjszaka, vagy ha igen, akkor sem a vadkempingezõk miatt - tette hozzá.

Út szélén, parkolóknál már kicsit más a helyzet, lakókocsival vadkempingezõ turistákkal néha elõfordul, hogy altatógázzal lefújják és kirabolják õket, de ez sem jellemzõ - mondta Gyürky László, a Magyar Camping és Caravanning Club elnöke. Az õ klubtagjaik közt (mintegy 2000 család) tavaly mindössze kettõt raboltak ki így.

Magyarországon még akkor sem kell félnünk, ha tolakodó, problémázó, belénk kötõ hatóságok rémképe kínoz minket. Szádeczky-Kardoss szerint ugyanis a környezetre odafigyelõ vadkempingezõket még a tiltott helyek egy részén sem bántják az ellenõrök, ha gyalogosan, nem pedig kocsival vagy motorral mentek oda. A Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivõje szerint ráadásul az erdõrendészeti szolgálat még szabálytalanságok esetén is csak felszólítja a táborozókat a távozásra, büntetni nincs joguk. 
 

A határig tart a szabadság

Az itthoni szabadság kényelmében azért nem szabad abba a tévhitbe esnünk, hogy ez mindenhol így van. Sok európai ország ugyanis határozottan tiltja és bünteti a vadkempingezést természetvédelemre, tûzvédelemre és egyéb okokra hivatkozva. Igaz, a Budapesti Természetbarát Szövetség tapasztalatai szerint az egyszerû, hátizsákos turistákkal Nyugaton sem bánnak olyan szigorúan, de a Magyar Camping és Caravanning Club lakókocsisosai már többször találkoztak erõszakoskodó német hatóságokkal.
Fontos tudni, hogy a kempingezõk számára egyre népszerûbb Horvátországban szintén szigorúan tilos a vadkempingezés: aki az országba érkezés után 24 órával nem jelentkezik be valamilyen szálláshelyre, azzal 1000 kuna (kb. 35 000 forint) bírságot fizettetnek, ha lebukik. Autóval út közben is csak parkolóknál szabad megállni pihenni, és bár nem vadásznak külön a vadkempingezõkre, a rendõrséggel együtt három hatóság is bírságolhat, ha valakit rajtakapnak